Vállalkozásom profilja

Az elektronika nagyon szerteágazó terület, különösen, hogy az élet számos területén alkalmazunk valamilyen elektronikus eszközt, vagy kommunikációs megoldást. Sajnos minden területhez professzionális szinten érteni nem lehet úgy, hogy ezen iparág mindeközben rohamos fejlődésben van. Ipari automatizálás és kommunikáció szakon végeztem az egyetemen, mert hozzám leginkább ez a terület áll közel. A digitális elven működő elektronikus áramkörök segítségével igyekszem különféle automatizáltan működő eszközöket, részegységeket tervezni és készíteni. Mivel tartanom kell a lépést a kor követelményeihez igazodva, természetesen nem ragadtam le a digitális kapuáramkörök és elemi tárolók használatánál, sőt mikor én elkezdtem a szakmával foglalkozni, már akkor voltak mindenféle programozható logikák, processzorok és mikrovezérlők. Ezek az eszközök az elemi, logikai áramkörökből fejlődtek ki, felhasználásuk a ma alkalmazott legtöbb eszközben szinte már alapkövetelmény. Mivel általuk egy pici hardver segítségével nagy bonyolultságú vezérlési feladatok is elvégezhetőek természetes, hogy munkáim során előnyösen kell ezen technológiát alkalmaznom.

A főbb terület számomra tehát a kettes számrendszerben működő áramköri megoldások fejlesztése, alkalmazása. Ezt megvalósíthatja egy bármilyen elemi szintű logikai hálózat, de lehet ettől jóval nagyobb teljesítményre képes mikrokontroller is. A mikrokontrollerek működtetéséhez szoftver, vagy un. firmware megírására is szükség van. Jómagam 2009. óta foglalkozom mikrovezérlőkkel, melyeket elsőként assembly nyelven kezdtem el programozni. Ez egy alapszintű programozási nyelv, jól kell hozzá ismerni azt a hardvert, amire éppen készül a kód. A mai napig alkalmazom, ugyanis kétségtelenül megvan az a nagy előnye, hogy sebességre és időzítésekre kihegyezett programot nagyszerűen lehet vele készíteni, illetve hatékonyan optimalizálható. Általában a Microchip PIC 10F, 12F, 16F, 18F család valamennyi mikrovezérlőjét ezen a nyelven programozom, mivel nagy rutinom és tapasztalatom van már ebben.

Az idő előrehaladtával viszont számos olyan feladattal kerültem szembe, melynél az assembly programozási nyelv használata nem lett volna hatékony. Ilyen például egy Ethernet, vagy Wifi kommunikáció megvalósítása, melyhez a gyártó komplett fejlesztői keretrendszert biztosít általában C nyelven. Ennek megfelelően 2014-ben elkezdtem tanulni, majd alkalmazni a C és C++ programozási nyelveket. Ennek köszönhetően ma már nem jelent problémát egy 10/100M LAN kommunikáció megvalósítása, esetleg érintő felületes TFT kijelzők, USB stick, vagy SD kártya kezelése sem. A nagyobb erőforrásigényű megoldásaimnál elkezdtem alkalmazni a nagyobb teljesítményű 32 bites PIC mikrovezérlőket, illetve könnyű használhatósága és nagy népszerűsége miatt az Ardunio fejlesztőrendszert.

Munkám során persze előfordulnak olyan helyzetek, mikor egy másik területen is szükség van némi ismeret megszerzésére ahhoz, hogy a kitűzött célt el tudjam érni. Ilyenek például a vezeték nélküli átvitelek megvalósítása esetében a nagyfrekvenciás áramkörök és antennák tervezése, tápegységek tervezésénél a kapcsolóüzemű szabályozástechnika, vagy például a motorhajtások tervezésénél a PID szabályozás és ez ehhez kapcsolódó alapvető mechatronikai ismeretek.